A Hátszegi-medence a Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, Erdély déli részének természeti és történelmi emlékekben leggazdagabb területe. A medence területén a világon egyedülálló növényfajok találhatók; így például a bánáti feketefenyő is. A területen található Retyezát-hegységben 90 egyedül csak itt élő endemikus növényén kívül megtalálható itt többek között a kis húsevő növény a Kereklevelű harmatfű (Drosera Rotundifolia) is. A területen több mint 140 védett lepkefaj található, de védelmet élvez a növényfajok egyharmada, valamint a 185 madár- és állatfaj is. A Hátszegi-medence ősiségének és sokszínűségének bizonyítékai a területén folyó ásatások, melyek során több millió éves növény- és állatmaradványok, fosszíliák, római kori leletek és történelmi emlékek kerültek napvilágra. A területen a magyarság nem sokkal a honfoglalás után, már a 10-11. században megtelepült, a lakosságot azonban a 15–17. század közötti háborúk nagyon megritkították. Korábbi román és magyar vegyes lakossága mára nagyrészt elrománosodott. Területén egy város található, Hátszeg.

Alszószilvástól délkeletre fekvő, 40 hektáros Slivuț tölgyesben 1958-ban hozták létre Románia első bölényrezervátumát.
Ekkor két európai bölény, Podarec és Polonka érkezett Lengyelországból, a Białowieżai Nemzeti Parkból.
Azóta 47 bölényborjú született Alsószilváson, melyek valamennyien R betűvel kezdődő nevet kaptak. Innen népesítették be a vânători-neamț-i és a bucșani-i bölényrezervátumot. Míg 1979-ben már tizenkét bölény élt itt, 2009-ben csak heten voltak, de számuk mostanra megint emelkedni kezdett.
Forrás: delerdely.eloerdely.ro